Elődöntő: Németország-Peru

És nyertek a spanyolok!

A férjem utálja a focit, így eléggé meglepett, amikor tegnap este felhívott a repülőtérről, hogy nézzem meg a gyerekekkel az elődöntőt. Mit tudjuk férjem kérése számomra parancs, így neki is álltam beüzemelni Pisti bácsi Orionját. Amin van 300 német nyelvű csatorna, de magyar egy sem. De mindegy. Nyilván nem lesz nehéz megtalálni a meccset. Nem volt nehéz, csak néhány hisztérikus telefonomba került. Először a zdf-et kerestük, mert A. szerint ott adják. Nem ott adták. Újra végigpörgettem a 300 csatornát, mert A. helyesbített: ard-n fog menni. Ard nincs. Csak 150 szex-csatorna. És persze a távirányító éppen a nagymellű néninél döglött be. Mondjuk a gyerekek fel sem vették. Talán mert nem szilikonból volt. Rövidre fogom a bevezetőt. Végül nagy nehezen A. elárulta, hogy Erste néven keressük az ard-t. Így már könnyen ment. És leültem a három gyerekekkel meccset nézni.

Íme a részletek:

Bakka: Vége van már? [Még el sem kezdődött.]
Pepe: A németek majdnem kaptak egy gólt. [Ez nagy baj lenne, mert nekik drukkolunk.]
Pepe: Inkább Perunak drukkolok. A kék-pirosok a peruiak.
Bakka: Inkább megeszem ezt a paprikát is.
Pepe: Mama, te kinek drukkolsz? [Megbeszéljük, hogy miért akarjuk, hogy a németek jól szerepeljenek. Mert Papika három főnökéből kettő német. És ha nekik jó, talán Papikának is az lesz…]
Pepe: Mi az a fingerspitz?

Itt egy hosszabb beszélgetés következett az ujjhegy és ujjbegy közti különbségekről.

ZK: Kiment? Miért dobták vissza?
ZK: Mit irkálsz, Mamika?
Bakka: Azt hiszem, már tudom, mit kapjon el a bagoly. Esti kismadarat és hangyát. [Mit is mondhatnék? Good luck, bagoly. Főleg a hangyához.]
Bakka: Jaj, ennek elfelejtettem farkat rajzolni.
Pepe: Már megint elbénázták.
Bakka: Puszit akarok adni az anyámnak.
Pepe: ZK MUSZÁJ ODA ÜLNÖD???
Pepe: Valaki szóljon már rá ZK-ra. Semmit sem látok tőle. [Imádom, amikor valaki vagyok…]
ZK: Mindenki kiabál velem.
ZK: Bakka tönkretette a rajzomat. Soha többé nem fogok tudni ilyet rajzolni.
Bakka: Addig húztam és tunkoltam, amíg Papi reggeli kakija, tudod a régi, lement. Gyere nézd meg! [A reggelin a hétfő reggelt kell érteni. Pisti bácsi házának nem a WC az erőssége…]
ZK: Nézd, milyen kicsi pillangó.
Pepe: A NÉMETEK RÚGTAK EGY GÓLT. [Nem igaz…]
Bakka: Tudod, miért hagytam a mackót Pipinél? Mert ő tud bele elemet szerezni.
ZK: Rózsaszínt csináltam a pirosból.
Bakka: Papinak a kakiját nagy nehezen le tudtam húzni. Nagyon bűzlött már.
Bakka: ZK, ide még rajzolj egy lepke apukát.
ZK: Amikor felkelünk hova megyünk?
Bakka: És holnapután hova megyünk?
ZK: Lepkenyaklánc.
Bakka: Mikor kaphatok egy anyapuszit?
ZK: Csináltam egy masnit.
Pepe: Félidő.
Bakka: Mikor lesz a következő meccs?
Bakka: Megnézhetjük a másodikat is? Jaj, de jó, hogy nyáron akármeddig fennmaradhatok.
ZK: Az oviban jobb volt. Mert ott külön lehetettem a testvéreimtől. És játszhattam a barátnőimmel.

Szünet.

Bakka: Törölközz gyorsan, Mamika.
Pepe: Mi van ha döntetlen? És ha tizenegyesekből sem lesz semmi? Akár évekig is itt ülhetünk?
Pepe: Mondhatom ügyes vagy, Mamika. [Miután kiderült, hogy a telefontöltőt IS otthon hagytam, és így nem tudjuk Zolit felhívni, hogy Pepe vele beszélje meg a tizenegyesekkel kapcsolatos kérdéseit.]
ZK: És én tudod mit írok fel a Jézuskának? Hogy kérek egy balettcipőt és egy balettruhát. Szeretettel Jézuska.
Pepe: HOGY AZ A…
ZK: Nézzétek, milyen szép kagyló.
Pepe: Ez egy padka? [Itt a gyerek megágyaz magának a padon…]
Bakka: Beszélhetek veled négyszemközt, ZK? [Csak arról volt szó, hogy ZK szúrós vize már Bakka hasa felé tart.]
ZK: Nem fázik a lábam.

Hatalmas csattanás a konyhából.

ZK: Véletlen volt! [Egy tepsit rúgott(?) ki a konyhaszekrényből.]
Pepe: Rúgjátok be, nyavalyások!
ZK: Kifáradt már nagyon. [Nem derült ki, kicsoda.]

A két nagy verekedésbe keveredik. Elvesztettem a fonalat, hogy miért is.

ZK: Mikor lesz vége?
Bakka: A foci iszonyúan nehéz, mert nagyon sokan vannak és nagyon össze tudnak verekedni a labdáért.
ZK: Róka. Róka. Róka. Róka. Róka. [Hívogatja a morzsiját.]
Bakka: Mama, el tudod kapni? [Puszit dob. El tudtam.]
Pepe: EZ AZ! A francba. Vitted volna be!

Követhetetlen hosszú vita Bakka és Pepe között arról, hogy ki mondta, hogy bement és ki mondta, hogy nem.

Bakka: Játszunk ellentétes világot?

Megint egy hosszabb vita arról, hogy az a fiú, akivel a nagyok az úszótáborban ismerkedtek meg, és akinek a vezetékneve egy zöldségnév, az a fiú vajon szereti-e azt a zöldséget, vagy sem. Nem született konszenzus a filozófiai magasságokban szárnyaló vitában.

Pepe: Beleőrülök, hogy nem ütötték be. MEKKORA VÉDÉS.
Pepe: Mázli.
ZK: Az a sárga miért védi mindig ki?
Bakka: Tudod, miért rajzoltam pöttyöket?
Pepe: Tudod, hogy Pipiék kertjében van az ország első gingo fája? És szigorúan tilos kivágni. És már az is bűnténynek számít, ha valaki egy levelet leszed róla.

Újabb hosszadalmas vita a dutyiról. Majd arról, mi is az a gingo. Pepe: „Olyan a termése, mint egy zöld cseresznye, de ha leesik a fáról, büdös, mint a szar. Tudom. Szagoltam már.”

Én: Figyeljetek! Gólt rúgtak a spanyolok.
Pepe: Gólt lőttünk! GÓLT LŐTTÜNK! GÓLT LŐTTÜNK! GÓLT LŐTTÜNK! GÓLT LŐTTÜNK!
ZK: AZ IS BENT VAN. [Az ismétlés koncepcióját nem sikerült ZK-val megértetnünk…]

Ezen a ponton ZK kifejezte igényét, hogy altassam el. Nem volt nehéz, de csak a meccs legvégére értem vissza.

Bakka: A harmadik felvonást is megnézzük?

Nem néztük meg, de így is egy élmény volt…