2009. október 20., kedd

Pepe olvas?!

Végül nem írtam meg annak történetét, hogyan is tanult meg Pepe olvasni.

Talán, mert még nem tanult meg…

Szóval tapasztalatokat szereztem a „hogyan rontsuk el a gyerekünk nyarát könnyen és gyorsan” témában idén: Mert a nyári szünetben majdnem minden nap leültettem Pepét magam mellé, hogy olvasson hangosan.

Imádta.

Én is. Mert a nagy áttörést nem sikerült elérünk.

Szeptember elején aztán úgy gondoltam megkönyörülök a fiamon, és hagyjuk az olvasásgyakorlást egy kicsit az iskolára.

Pepe erősen kíváncsi volt meddig nem kell otthon gyakorolnia.

Nem tudtam, mit mondjak, így megállapodtunk először abban, hogy az első ötös olvasásdolgozatig. Nem teljesen értettem egyet saját magammal, mert szemétségnek gondoltam dolgozathoz kapcsolni a gyakorlást. Meg azt sem akartam, hogy Pepe izguljon a dolgozat előtt: ha rosszul sikerül, akkor még otthoni büntetés éri a gyakorlás formájában.

Mindenesetre Pepe meg volt győződve róla, hogy csillagos ötösre fogja megírni az évelején a felmérőt, és magunk mögött hagyjuk az otthoni olvasást.

Már, ami az ő olvasását illeti. Mert mi azért még felolvashatunk neki.

Legnagyobb meglepetésre a nem túl könnyű dolgozatot TÉNYLEG ötösre teljesítette a fiam. (Csillagosra. Mert teljesen hibátlan volt.)

A szó szoros értelmében dalra fakadt és táncra perdült örömében, amikor ezt megmondta nekem. „Hurrá, nem kell gyakorolnom.”, énekelgette az iskola udvarán.

Nem is gyakorlunk. Csak néha kérem meg a fiamat egy-egy szó elolvasására. AMI ÁLTALÁBAN NEM SZOKOTT SIKERÜLNI.

Múlt héten aztán bekúsztam fogadóórára. És előadtam az elméletemet a tanító néniknek, hogy a gyerekem nem tud olvasni. Ők nem értették, miről beszélek: Pepe nem tud olvasni? Hát hibátlan lett a felmérője! Én: „Nem lehet, hogy a szomszédjáról másolta?” Tanító nénik: „NEM! MERT BARIKÁDOKAT ÉPÍTÜNK DOLGOZATÍRÁS ELŐTT.”

Szóval megnyugtattak, hogy nem diszlexiás a gyerek. Volt szűrés is az iskolában. Azon sem akadt fent.*

Meg is nyugodnék, ha hétvégén nem mentük volna el a KIKÁ-ba vásárolni.

Bakka öt éves múlt. Tanítja magát írni. És számtalanszor kérdezget betűkről. Illetve, hogy bizonyos feliratok, mit mondanak. (Pepének ilyen kérdései sosem voltak. Mert őt nem az érdekelte, hogy az M betű, az mama vagy papa betű, hanem az, hogy ha mindennek van jó és rossz oldala, jó és rossz tulajdonsága, „akkor, Mamika, a betűknek mi a rossz tulajdonságuk? Mi a rossz oldaluk?” „Talán, Pepe, hogy könnyű őket összetéveszteni, mert nagyon hasonlók?”

Szóval megyünk a KIKA parkolójában az épület felé.

Bakka: Mi van odaírva?
Én: KIKA. KÁ-I-KÁ-A. KIKA, Bakka.
Bakka: KI-KA.
Én: Igen.

Majd Pepe, a tudományos főmunkatársunk, az akadémikusunk, is bekapcsolódik a beszélgetésbe: „Igen, Bakka, de ne tévesszenek meg a betűk. Mert IKEÁ-nak kell mondani!”

MI VAN??? IKEÁ-nak? A K-I-K-Á-t? DE MIÉRT, PEPE???

Szóval csak ezért gondolom, hogy Pepe nem tud olvasni.

Vagy legalábbis nem akar…

* Mondjuk, a rossz hír, hogy írni viszont TÉNYLEG nem tud. Mondjuk, ezt tudtam. Mondjuk, néhány másodpercig elgondolkoztam, hogy a tollbamondásában, miért vont le a tanító néni a „galy” szóért. MERT GALLY AZ!

11 megjegyzés:

Zsuzsi írta...

Nekem ez a te leendő könyved(!) azé' tetszene mert mindannyiunk által átélt problémákról van szó, tehát bőven kimeríti a "te hogy csinálod" fogalmát.Az már csak meggy a habon hogy közben roppant jól szórakozunk!És imádom hogy nem játszod a tökéletes szülőt és vállalod emberi gyarlóságaid!Tehát ÍRJ!

gneke írta...

Kíváncsi vagyok nálunk jövőre hogy lesz ez...Lányom elsős, (2002.08), ő is tudott már olvasni, mint ahogy Bakka is. Fiam jövőre lesz elsős (2003.11)nem is érdeklik a betűk. Vele már voltunk diszlexiaszűrésen, egy éve, mert mindenféle hülye teszt alapján amit a neten találtam az jött ki, hogy gyanús. (logopédushoz is járunk, kétkezes, itthon jobb, oviban bal, meg egyebek...)Szakember szerint: van még időnk és semmi jel sem utal a diszlexiára. Amit végre meg kellene szoknom, talán nálad is "itt a hiba": más a fiú és más a lány. Ja: olvasni biztos tud, vagy legalábbis megtanul.
Jó olvasni a hétköznapjaitokról!
gneke

Banyuc írta...

Daniella! Ti hagyományos általános iskolába jártok, vagy valamilyen "alterntív"-ba? - értsd. Waldorf stb...
Azért érdekel, mert mi most küszködünk Vióval a hagyományosban , vagyis lehet,hogy csak én és a gyerek küszködünk, de teli vagyok kétségekkel és akkor te meg jössz ezzel, hogy már másodikos Pepe és mégsem olvas szerinted, de ott meg mégis csillagos ötösre megfelelt- szóval hogy ami neked probléma, az a suliban nem, nekem is hasonló gondjaim vannak....
Komolyan nem tudom, hogy velem, a gyerekkel, vagy a sulival lehet e a baj?

arabeszk írta...

Alig várom már, hogy tényleg olvasson - mármint, hogy otthon is. Tegnap olyan szuper nekivaló könyveket láttam!

óvónéni írta...

Csak halkan jegyzem meg, hogy egy barikád a padon egyáltalán nem akadály annak a gyereknek, aki másolni akar. (Saját tapasztalat.) Pepénél kevésbé kreatív és leleményes gyerekek is megtalálják a módját a dolognak.

Reina Nicolasa írta...

Ezzel a kika-ikea dologgal Pepe már szoktatja magát az idegen nyelvekhez, szerintem. Tehát nincs lemaradva. Sőt..

noiannája írta...

akkor lenne nagy a baj, ha a kikát domus-nak olvasná.

Varga-Bajusz Vera írta...

Tudom, hogy én vagyok a járatlan meg minden, de olvasásból, hogy lehet felmérőt írni? azt nem feleltetésnek hívják és órán elindulnak elsőpadból és mindenki végig olvas pár sort? nekem ilyen emlékeim vannak...

gneke írta...

Nekem a kedvencem a "néma olvasás" volt. Nem nagyon értettem harmadikosként, hogy az mit jelent????
Tényleg, hogy lehet felmérőt írni olvasásból?

Daniella írta...

Első pont: Nem értek az olvasásoktatáshoz, nem vagyok diszlexia szakértő. Pepének szerintem elsősorban a motivációjával van baj. Még nem jutott el addig, hogy az olvasás hasznos lehet számára. Ő a tervek és számok világában él. Nem arról van szó, hogy nem tud leülni a fenekére és koncentrálni, mert a tegnap estét azzal töltöttük, hogy négy, öt és hatjegyű számokat írt le, többoldalnyit. Az olvasás nem érdekli.
Kettő: Mivel nem értek az olvasásoktatáshoz, azt hiszem az elvárásaim sem voltak megfelelők. TÉNYLEG úgy gondoltam, hogy első után már egyedül fog olvasni HP-jellegű könyveket.
Három: Lehet, hogy másolta az olvasásdolgozatot, de tegnap hangos olvasásra is kapott egy ötöst. Hangos olvasásra, ami a diszlexiásoknak különösen nehéz szokott lenni.
Négy: Olvasásdolgozat: El kell olvasni egy mesét, és kérdésekre válaszolni a mesével kapcsolatba. Szereplők, események, sorbarakni, jellemezni. stb. pepitában.
Öt: Még mindig nem vertem ki a fejemből, hogy enyhe diszlexiás a gyerek...
Hat: Bakka még nem tud olvasni! Bocs, ha úgy tűnt abból, amit írtam!

pookah írta...

nemtom, nekem ez az olvasásfelmérő tűnik inkább durvának, második osztályban. persze biztos le vagyok maradva a mai iskolai trendekről. talán jobb is.
emlékeim szerint Vekerdy azt írja valahol, hogy második osztály végére kellene megtanuljanak a gyerekek olvasni-írni stabilan. (remélem, nem írok hülyeséget, de ha megtalálom ezt a részt, megírom pontosan. csak nem emlékszem hol olvastam :S )