Bakka diétázik

Aki ismeri Bakkát személyesen, az tudja, hogy Bakka és a diéta nem fér meg egy mondatban.

Ma is nagy lelkesen jön el az óvodából, és magyarázza, hogy muffint sütöttek. És van benne dió, Mamika. És meggy, Mamika. És kakaó, Mamika.

Persze ZK-val rögtön hajba is kapnak, ki is fogja a muffint megenni otthon. Szerencsére Zsuzsa néni megkönyörül rajtam és ellát annyi darab muffinnal, ahány gyerekem van.

Boldogan megyünk az autóhoz.

Az autóban aztán Bakka kisvártatva közli, hogy fáj a hasa. Rögtön Pepe gyomorvírusa jut eszembe.

Én: Bakka kérlek, ha hánynod kell, dőlj előre, és úgy hányjál.
Bakka: Rendben, Mamika.
Én: Nagyon fáj?
Bakka: Igen, Mamika.
Én: Jaj-jaj. Biztos elkaptad Pepe vírusát. Diétáznod kellene.
Bakka [jogosan rosszat sejtve]: Mi az a diéta, Mamika?

Vázolom a lányomnak, mit is értünk diéta alatt. Hitetlenkedve néz rám. Nem inkább rémülten. Vagyis a horror kifejezése terül szét jól táplált lányom arcán.

Először még örülök is, hogy az ötéves lányomnak fogalma sincs arról, mi is a diéta. Aztán persze rögtön azt gondolom, hogy talán, ha az apjának és nekem nem lenne kombinálva 40 kiló súlyfeleslegünk, akkor a gyerek is tudná mi a diéta.

Miközben ez jár a fejemben, Bakka is gondolkozhat.

Bakka: Akkor azt fogom csinálni, Mamika, hogy először megeszem a sütit, aztán meg diétázom.

Mit mondjak erre, Bakka?

ÉN IS ÍGY SZOKTAM CSINÁLNI!