2009. július 25., szombat

Bakka 5 éves

Alább jön majd a születésnapi kösznöntő is.

De most csak egy vékony kis zsinór segítségével lógok az interneten, így csak annyit, hogy hiába fárasztottuk ma az ünnepeltet és testvéreit Fertődi-kastéllyal, bobozással és úszodával, elkövettük azt a hibát, hogy este 7-kor kaptak egy nagy adag tortát, amiben nyilván jó sok cukor volt, mert képtelenek vagyunk lefektetni a gyerekeket. A falról pattognak ide-oda a szobában...

Mi meg? Legyen annyi elég, ahogy nőnek a gyerekek, úgy öregszenek a szüleik...

---

Szóval 5 éves lett elsőszülött leányunk. Az előzményeket már leírtam.

Most csak röviden annyit, hogy amikor kiderült, hogy lányunk lesz és nem fiúnk, nagyon nem örültem. Úgy éreztem, a férjem MÁR MEGINT ELBASZOTT NEM FIGYELT ODA, AMIKOR KELLETT VOLNA.

Aztán úgy próbáltam racionalizálni a kialakult helyzetet, hogy azt gondoltam: milyen jó, lesz egy lányom, mert legalább lesz valaki, aki majd öregkoromban orvoshoz hord és cseréli a pelenkámat.

Nos, Bakkában valóban megtaláltam ezt a személyt.

Ő számunkra a világ legkedvesebb szendvics-gyereke. Mert természetesen nem csak szép és okos*, hanem törődik a körülötte élőkkel. Míg ZK este hisztizik, hogy velem akar aludni, addig Bakka kedvesen odajön, betakargat, esti puszit ad nekem és jó éjszakát kíván. És biztosít róla, hogy nagyon szeret. Ha véletlenül úgy alakul, hogy én takarom be a gyerekeket, akkor Pepe és ZK versenyt hisztizik, kihez menjek előbb. Bakka türelmesen vár a sorára. Igen, ezért sokszor szokott lelkiismeret-furdalásom lenni. De Bakka megnyugtat: „Nem baj, Mamika, én türelmes vagyok”.

Röviden összefoglalva, az ötéves lányom egy angyallá cseperedett.

És ezt teljesen elfogulatlanul mondom.

Egy angyal. Ha három apróság teljesül. Mert Bakka nem lehet éhes, nem lehet fáradt és mindig szép ruhát kell viselnie. Ha ezekről az apróságokról gondoskodunk, akkor Bakka világa kerek.

És azon vagyunk, hogy ez így is maradjon!!!

Boldog szülinapot!

És íme az igazi bakka Bakkával, amit mindig mindenhová hord még a lányom. A kép a Balaton-parton készült.


A bakkával az a próbléma, hogy Bakka rászokott a tépkedésére. Minden tele van a halott állat kisebb darabjaival. Ezért sokat korholjuk Bakkát.

Én: Bakka, ha téped a bakkát, ki fogom dobni.
Bakka: Jó, akkor legfeljebb nem megyek férjhez.

???

* Bár jobb lett volna, ha Bakkába beleteszi az apja a saját haját, de mit lehet egy férfitől várni…

8 megjegyzés:

KatAnyaka írta...

Remélem, már alszanak a csemeték! Boldog szülinapot Bakkának!!! :o)

pookah írta...

boldog szülinapot, Bakkáci!! (fotóóót! :)

Hárpia Náncsi írta...

Boldog szóülinapot neki:) és mégmégmég tortát:))

Sziltó írta...

Boldog szülinapot!!!

martine írta...

Boldog szülinapot Bakkának! És mi lett a gördeszkával???

Daniella írta...

hétvégén lesz a buli, ahol Pepe megkapja. Most azon gondolkozom, hogy veszek neki védőfelszerelést, mert nyilván ki is akarja majd próbálni...

Annamária írta...

Nagyon boldog szülinapot, Bakka!
Így ismeretlenül - de minden olvasáskor nagyon vidáman :-)

Daniella írta...

Köszi nagyon!