Szóval a konferencia-mini-nyaralás, alatt forró dróton voltunk az anyukámmal, mert ZK megint sántítani kezdett. És nem használta a sarkát. És reggelente sírva ébredt, mert fájt a lába.
Nos, ez utóbbit mi is tanúsíthatjuk. Ma hajnalban felváltva masszíroztunk hajnali 4 és 6 között a gyerek lábát.
Nem estünk kétségbe, mert ma 10-re már volt időpontunk volt egy újabb ortopédorvossal.
Már először is a legjobbnál voltunk. De most is a legjobbhoz mentünk.
Van jó hírem és van rossz.
A jó hír, hogy ez az orvos nem Telkiben rendel, hanem a János kórházban, így lehetséges, hogy marad még pénzünk a nyaralásra is…
A további jó hír, hogy a gyerek teljesen egészséges. Minden lelete teljesen rendben van. Valóban maradványtünet a sántítás.
Hogy mi a rossz hír?
Hát az, hogy ZK fájdalmai csak akkor fognak elmúlni, ha két hétig, AMI 14 NAP, nem használja a lábát. Megismétlem: 14 napig pihennie kell a gyereknek. Nem szaladhat, nem ugrálhat, nem csinálhat semmi olyat, amit általában a nap 18 órájában szokott csinálni.
Ne értsetek félre: boldog vagyok, hogy nincs nagyobb probléma.
DE. DE MÁR A GONDOLATTÓL IS MEGFÁJDUL A FEJEM, HOGY FOGJUK EZT VÉGIGCSINÁLNI…
Tanács?
Esetleg jelentkező, aki a fent említett két hétre befogadja a lányomat?
VAGY ENGEM???
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
16 megjegyzés:
Uhhh. Nekem ez 13éves koromban történt meg. (Mármint a kényyszer lábpihenő.) És anyuék majdnem megbolondultak, ugyanis addig igencsak aktív táncos életet éltem. De ez egy még kisebbel...
De! Okos ő, ha elmagyarázzátok neki, biztosan meg fogja érteni.
Szívesen befogadunk! :-)
Csak vigasztalásul: mi ugyanezt a karácsonyi ünnepek alatt csináltuk végig egy 5 éves, 5 percig sem egy helyben maradó fiúval. Nem volt egyszerű, szerencsére a férjem szabadságon volt, mert egyedül nem győztem volna. Azt mondták, WC-re és enni is ölben vigyük, egyáltalán ne álljon a lábára. A jó hír viszont, hogy tényleg rendbe jött a kényszerpihenőtől.
Sok kitartást!
Petra
Hát tényleg nem tudom mi a megoldás, beszéljétek meg vele amennyire komolyan csak tudjátok és kitartás!!!!
Bezárkóztam két bárányhimlős gyerekkel (az egyiknek a lábujjai között is jó sok van, szóval cipelni kell), tehát nekem már mindegy, ZK csak dobna a hangulaton, úgyhogy ide jöhet (ha volt már himlős!)
Kitartás! Legalábbis én ezt mondogatom magamnak...
Én Pepét vállalom és akkor több időd marad ZK-ra, na milyen ajánlat? :-)
Anais
Uhh kedves.. ezt nem tudom,, nem tudnám megcsinálni .. bármelyik kölköm sikítófrászt kapna.. olyan egyszerűen nincs hogy egy ekkora gyerek ne álljon lábra... számomra ez elképzelhetetlen...még olyan kicsi.. Dorcimmal majdnem egyidős. Kitartást nektek, imádkozunk a cseppért.. meg neked türelemért:)))
Hozzám hozhatod!
Csók: Katinka :)
Nem szeret ZK napi 18 órát hintázni? Akkor mozoghatna nyugton maradva! Vagy vigyétek biciklin sokat! De ilyen esetben kivételesen még a filmnézést is megengedném napi több órában. Ha meg nincs más, máktea és pálinkás kenyér :-)))))
martine
Khm, keresztanyja sajnos szintén elutazik holnap...
Ha fáj a lába, akkor nem szeret mászkálni... vagy tévedek?
Daniella,
Szerintem napi 18 ora hintaval, kezben hordozassal, meselessel, stb. siman lekotitek, 20 perces valtasokban dolgozzatok, mint a konferencia tolmacsok... Az igazi kerdes az, hogy fogjatok utana visszaszoktatni????
Mas, hova mentetek vegul penteken??? Jol ereztetek magatokat?
Köszönöm mindenkinek a bíztatást! Optimista vagyok, hogy sikerülni fog...
A hinta zseniális ötlet! Be is hozom a házba! Arabeszk: pedig számítottunk rád!
Doris: ez a vicc, hogy nem fáj, de kompenzál furcsa mozdulatokkal... fél lábbal rohan...
Pelikán: Végül a limericki út annyira lefárasztott, hogy Dublinban voltunk. A sörmúzeum volt Pepe kedvenc helye, mi sem panaszkodtunk...
Khmmm, sormuzeum, mint kirandulas :-)
Dori = Pelikan... bocs
az árpamedencében túrázott...
úszni szabad neki? vagyis, medencében pancsolni?
Megjegyzés küldése