Éjjen! Hurrá!
Megjöttek az első olyan osztályzatok/visszajelzések, amelyek nemcsak azt bizonyítják, hogy gyermekeim nem éltanulók (ami mondjuk részemről inkább csak álom, mint elvárás), de arra is felhívják a figyelmemet, hogy ideje az itthoni gyakorlásnak. Ami több ok miatt is idegőrlő.
Mondjuk, természetesen, áldozatosan bármire képes vagyok a gyerekeimért, de a plafonon vagyok, amikor ÁLLANDÓAN MEGKÉRDŐJELEZIK A TUDÁSOMAT.
ZK-val kezdünk olvasni. Egyelőre még csak a szótagoknál tartanak. Meixner-módszer. Különböző sorminták szerint kell szótagokat olvasniuk. Ezt gyakoroljuk itthon. Önbizalommal látok a feladatnak, úgy érzem, a szótag-olvasás menni fog.
MI VAN LEÍRVA: iv
MIT OLVAS ZK: it
MIT MONDOK ÉN: Nem az van odaírva.
MIT MOND ZK: De az van odaírva.
MI TÖRTÉNIK?
Hogy mi történik? ZK elkezd vitatkozni velem. De az van odaírva, hogy it. Mondom, nem. Mondja, de. Mondom, nem. Mondja, de.
És akkor, hogy győzőm meg???
Sehogy.
Bakkával írunk. Ettünk helyett lemásolja etunk. Nincsenek illúzióim, így a dupla t-t már nem is említem, de úgy gondolom, hogy az ü helyett az u-t csak bemondom.
Én: Ü-t írj.
Bakka: Ü-t írtam.
Én: Nem.
Bakka: De.
Én: Nem.
Bakka: De.
Én: Nem.
Bakka: De.
Én: Nem.
Bakka: De.
Aztán elvesztettem a türelmemet, kiabálni kezdtem. Mire Bakka igazat adott nekem. Gyorsan, de láttam rajta, hogy nem hiszi, hogy igazam van.
És hogy Pepével mi történt?
Hát, sajnos, internet, az ötödikes matek-házifeladatba alaposan belebonyolódtam…
De szerencsére apjuk is van a gyerekeknek.
Majd vele gyakorol Pepe.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
Elég ciki, de volt egy elsős matekpélda, ahol nem voltam biztos benne, hogy mi a jó megoldás. Pedig az volt a feladat címe, hogy Ezt biztos tudod.
(Hány sapkát használtunk fel, ha többek között az én fejemre, az anyai és az apai nagyapám fejére és az anyukám apjának a fejére is került egy?)
a nem jó betű olvasására meg írására nekem az volt tavaly a módszerem, hogy jólvan, téged fognak kinevetni. Az igazamat nem ismerte el, de titokban később mindig kijavította. Eddig bevált.
És veled vagyok, nekem még csak eggyel kell tanulni, nem is tudom, hogy fogom megoldani hárommal...
Nekem szerencsém volt és van: a három nagynak olyan napközis tanítónénijeik voltak, hogy soha nem tanultak otthon! A kicsivel meg anyósom tanul :)
Én nem bírnám idegekkel azt a sok hülyeséget, amit tanulniuk kell - komolyan ááááááá
Bocs, bogancsi voltam az előbb. Nem egy névtelen nulla :D
@cilla :D simán lámpalázat kaptam a feladat címétől. Ugyanolyan mint az 'ez alap', brrrr...
Cilla: 3
anyám apja az anyai nagyapám.
nem? :D
Igen, csak a "többek között" okozott gondot...
Megjegyzés küldése