Picit ellustálkodtam a hétvégét, így nincs semmi a tarsolyomban, de, hogy ne maradjon bejegyzés nélkül a blog, teszem azt, amiben jó vagyok, hiszen több mint tíz éve finomítom ezt a készségemet. Szert tettem némi tapasztalatra. Hogy miben is?
Hát abban, hogyan lehet a férjemet minél jobban megalázni.
Mondjuk nincs könnyű dolgom, mert A. nem igazán ad a külsőségekre. Nem hiú. Nem sértődékeny. Egészen kiegyensúlyozott lény. Nincsenek egójával kapcsolat problémái.
VAGY???
Tegnap este a nagy meleg miatt A. sokáig nem tudott elaludni, és hogy szórakoztassa magát mindenféle dolgot kiszámolt. Ma reggel csak egyet említett ezek közül: A BMI-jét. (Body Mass Index-ét. Hogy mennyire kövér.) És nemcsak kiszámolta, de elkövette azt a hibát, hogy ezt megemlítette ma reggel nekem.
Én: És mi jött ki?
A.: A feltételezzük, hogy 185 centi vagyok, akkor…
Én (szokásom szerint félbeszakítom): 185 CENTI. SOHA ÉLETEDBEN NEM VOLTÁL 185 CENTI. 183, MAXIMUM.
A.: Azért mondtam, hogy feltételezzük.
Én: NE FELTÉTELEZZÜK, MERT SOSEM VOLTÁL 185 CENTI. SOHA.
A.: De egyszer voltam annyi. Egyszer mértek annyit a kosárlabda táborban.
Én (mert jó vagyok a dolgok ismételgetésében): SOSEM VOLTÁL 185 CENTI. SOHA.
Erre a férjem (szokása szerint) elhagyja a terepet. Nyilván, hogy sebeit nyalogassa. De őt sem hagyja nyugodni a dolog, így kis idő múlva visszatér a mérőszalagjával.
A.: Jó, akkor jöjjön az igazság pillanata. Mérjél le.
Én: Rendben DE JOBB HA FELKÉSZÜLSZ, MERT BIZTOS NEM LESZEL 185 CENTI.
Lemérem.
A.: 183.
Én: Inkább 182 és fél. 182 CENTI VAGY. MEGMONDTAM, HOGY NEM VAGY 185 CENTI. MONDTAM, HOGY NEM.
A.: NEM 182. 182,6, amit felfelé kerekítünk, és akkor az 183.
Én: 182. 182. 182.
A. (szomorúan): Már reggel sem vagyok 183!
Én: 182. 182. 182.
A.: Nem 182!!! 183!!! Már leadtam két centit a magasságomból. 4 milliméter miatt nem fogok még egy centit lemenni.
Én: 182. 182. 182.
A.: De ez köztünk maradjon!
Én: Csak nem gondolod, hogy nem fogom megírni a blog-omban?!
Nem gondolta. És milyen boldog lesz, ha elolvassa délelőtt a munkahelyén ezt a bejegyzést. Tudom, hogy kell a férjem napját széppé tenni!
Már csak az marad hátra, hogy feltegyem a nap kérdését:
Szerintetek fogok találni magamnak második férjet, ha A. elhagy.
Nem?
Nem értem miért…
PS: Ezt nem hiszem el! 182! Tudjátok, mennyi ideig áltatott, hogy 185 centi? 4647 és fél napig!
2008. június 30., hétfő
2008. június 26., csütörtök
Az a gond, hogy...
... hogy 11 és 4 között nem merem kiengedni őket a napra. Gondoltam, hogy a délutáni alvás idejét bővítjük ki, de nem volt rá érdeklődés...
Ami nem látszik a képeken:
1. ZK combja véresre van verve. Nem, nem, én vertem meg, hanem önállóan felmászott a TV tetejére, és szintén önállóan leesett. A TV-álvány sarka éles.
2. Bakka jobb karja tiszta seb, mert A.-val együtt beleborultak egy csipkebokorba. Biciklivel. Nem volt szép látvány. Vér és vér és még több vér... A családtagjaim megmaradnak, de a bokor elég rosszul néz ki, még két nappal a baleset után is...
3. A fiúgyerek, akinél egyébként néhány seb vagy zúzodás nem számítana, tökéletesen épp. (A képen élete első önállóan megfejtett Sudoku-jának első három lépése látszik...)
Ami nem látszik a képeken:
1. ZK combja véresre van verve. Nem, nem, én vertem meg, hanem önállóan felmászott a TV tetejére, és szintén önállóan leesett. A TV-álvány sarka éles.
2. Bakka jobb karja tiszta seb, mert A.-val együtt beleborultak egy csipkebokorba. Biciklivel. Nem volt szép látvány. Vér és vér és még több vér... A családtagjaim megmaradnak, de a bokor elég rosszul néz ki, még két nappal a baleset után is...
3. A fiúgyerek, akinél egyébként néhány seb vagy zúzodás nem számítana, tökéletesen ép
„A gyáva emberek összerondítják magukat, ha bajba kerülnek, és éppen ezért kegyetlenek lesznek, ha kikászálódnak a saját mocskukból.” (Gion Nándor)
Ez a nap a miénk. Nem tartott ezer évig.
„Visszamentem a konyhába, és az aranyat Rézi tenyerébe tettem.
Majdnem felsikoltott ijedtében, meglepetésében vagy örömében.
— Mi ez?
— Török Ádám aranyfogai és a pecsétgyűrűje. Ezzel kifizetheted Marica grófnőt.
Rézi életében először találkozott csodával, vagy valami ahhoz hasonlóval, hitetlenkedett és hüledezett.
— Hogy került ez hozzád?
— Kártyán nyertem. Azon az éjszakán, amikor Török Ádám a pokolba indult.
— Kihúztad Török Ádám fogait?
— Ő maga húzta ki az aranyfogakat. A pecsétgyűrűt is maga húzta le a kisujjáról. Értékes aranygyűrű, és a smaragd is értékes benne. A két foggal együtt átviszi Bözsiéket a határon.
— Kártyáztatok is akkor éjszaka? Azt hittem csak énekeltetek. Bolondok voltatok mind a ketten. Azért mentem el aludni, nehogy én is megbolonduljak.
— Éjszaka énekeltünk, hajnalban kártyáztunk. És én osztottam.
— Csaltál?
— Csaltam.
Rézi még sokáig tartotta tenyerén a csodát, de már engem nézett, a szemüvege szépen lassan bepárásodott, bizonyára semmit sem látott már, amikor azt mondta:
— A falu legsötétebb gazemberének vagyok a felesége. Szűzmáriám, mégis mennyire örülök ennek.”
Régen olvastam szebb regényt. Már ha szépnek lehet mondani…
„Visszamentem a konyhába, és az aranyat Rézi tenyerébe tettem.
Majdnem felsikoltott ijedtében, meglepetésében vagy örömében.
— Mi ez?
— Török Ádám aranyfogai és a pecsétgyűrűje. Ezzel kifizetheted Marica grófnőt.
Rézi életében először találkozott csodával, vagy valami ahhoz hasonlóval, hitetlenkedett és hüledezett.
— Hogy került ez hozzád?
— Kártyán nyertem. Azon az éjszakán, amikor Török Ádám a pokolba indult.
— Kihúztad Török Ádám fogait?
— Ő maga húzta ki az aranyfogakat. A pecsétgyűrűt is maga húzta le a kisujjáról. Értékes aranygyűrű, és a smaragd is értékes benne. A két foggal együtt átviszi Bözsiéket a határon.
— Kártyáztatok is akkor éjszaka? Azt hittem csak énekeltetek. Bolondok voltatok mind a ketten. Azért mentem el aludni, nehogy én is megbolonduljak.
— Éjszaka énekeltünk, hajnalban kártyáztunk. És én osztottam.
— Csaltál?
— Csaltam.
Rézi még sokáig tartotta tenyerén a csodát, de már engem nézett, a szemüvege szépen lassan bepárásodott, bizonyára semmit sem látott már, amikor azt mondta:
— A falu legsötétebb gazemberének vagyok a felesége. Szűzmáriám, mégis mennyire örülök ennek.”
Régen olvastam szebb regényt. Már ha szépnek lehet mondani…
2008. június 25., szerda
Az élet császára vendégségben
Annyira utálni fog a fiam ezért néhány év múlva.
Bár lehet, hogy már most is...
De addig is itt tartom ezt a képet...
Bár lehet, hogy már most is...
De addig is itt tartom ezt a képet...
A nyár eleje (nekünk)
Mindig is úgy gondoltam, az egyik legjobb dolog a pályámban, a család szempontjából, hogy nyáron nem kell dolgoznom, és így a gyerekekkel lehetek.
Nem probléma a nyár. Nem kell a gyerekek megőrzésén gondolkodni. Nem kell a gyerekeknek táborról táborra vándorolni.
Simán elvagyunk együtt itthon. Végül is félig-meddig pedagógus vagyok, nem gond három gyerek szórakoztatása néhány (10!!!) hétig. Csomó mindent lehet velük csinálni, anélkül, hogy elmennénk itthonról.
Rengeteg ötletem volt a nyárra. Nagyon tetszett a gyerekeknek. El is telt a nyár első három órája.
1. Gyümölcsöt szedtünk a kertben.
2. Feltöltöttük a medencét.
3. Játszottak a vízpisztolyokkal.
4. Bicikliztek a kertben.
5. Virágokat locsoltak.
6. Csináltunk pókhálókat fonalból és hurkapálcikából.
7. Letöltöttünk színezőket az Internetről.
8. Pepe csinált hurkapálcikából, piros anyagból és fonalból egy vulkánt.
9. Sudoku-t fejtettünk.
10. Pepe Yu-gi-oh kártyáit tanulmányoztuk.
11. Ebédeltünk.
12. Veszekedtek, hogy melyik DVD-t nézhetik meg. (Egyiket sem. Nem az én ötletem volt!)
13. Meseolvasás.
14. Fetrengés az ágyon. (Nem az én ötletem volt, de jónak tűnik…)
Ötleteim a maradék 1677 órára. Zárójelben jelzem, hogy a fentiek tükrében mennyi időt fognak a gyerekek az adott tevékenységgel eltölteni:
1. Alszunk. (838 és fél óra)
2. Ugyanaz, mint fent? (Pár óra?)
3. Elővesszük a gyerekek mini szövőszékeit, és csinálunk a babaházukba szőnyeget. (12 másodperc)
4. Festünk, rajzolunk. (20 perc)
5. Gyurmázunk. (8 perc)
6. Nyomdázunk. (12 perc)
7. Nagyszülőket boldogítják a gyerekek. (Néhány hét?)
Hosszú, szép nyarunk lesz!!!
Nem probléma a nyár. Nem kell a gyerekek megőrzésén gondolkodni. Nem kell a gyerekeknek táborról táborra vándorolni.
Simán elvagyunk együtt itthon. Végül is félig-meddig pedagógus vagyok, nem gond három gyerek szórakoztatása néhány (10!!!) hétig. Csomó mindent lehet velük csinálni, anélkül, hogy elmennénk itthonról.
Rengeteg ötletem volt a nyárra. Nagyon tetszett a gyerekeknek. El is telt a nyár első három órája.
1. Gyümölcsöt szedtünk a kertben.
2. Feltöltöttük a medencét.
3. Játszottak a vízpisztolyokkal.
4. Bicikliztek a kertben.
5. Virágokat locsoltak.
6. Csináltunk pókhálókat fonalból és hurkapálcikából.
7. Letöltöttünk színezőket az Internetről.
8. Pepe csinált hurkapálcikából, piros anyagból és fonalból egy vulkánt.
9. Sudoku-t fejtettünk.
10. Pepe Yu-gi-oh kártyáit tanulmányoztuk.
11. Ebédeltünk.
12. Veszekedtek, hogy melyik DVD-t nézhetik meg. (Egyiket sem. Nem az én ötletem volt!)
13. Meseolvasás.
14. Fetrengés az ágyon. (Nem az én ötletem volt, de jónak tűnik…)
Ötleteim a maradék 1677 órára. Zárójelben jelzem, hogy a fentiek tükrében mennyi időt fognak a gyerekek az adott tevékenységgel eltölteni:
1. Alszunk. (838 és fél óra)
2. Ugyanaz, mint fent? (Pár óra?)
3. Elővesszük a gyerekek mini szövőszékeit, és csinálunk a babaházukba szőnyeget. (12 másodperc)
4. Festünk, rajzolunk. (20 perc)
5. Gyurmázunk. (8 perc)
6. Nyomdázunk. (12 perc)
7. Nagyszülőket boldogítják a gyerekek. (Néhány hét?)
Hosszú, szép nyarunk lesz!!!
2008. június 24., kedd
Úszás bemutató
Nem vagyok egy bemutató junkie, úgy gondolom, hogy figyelem a gyerekemet eleget, nem kell nekem külön műsor is, de az úszás bemutatót nagyon szeretem.
Pénteken volt Pepe bemutatója. Mondjuk, hogy úszott. Egy medencében föl-le. Korántsem volt olyan érdekes, mint amikor kezdőként mindenféle gyakorlatot mutattak be. Így viszont volt időm a többi szülő viselkedését megfigyelnem. Íme az eredmény:
1. Dokumentarista: Ez a szülői típus a gyerek minden mozdulatát megörökíti. Általában videokamerával ÉS fényképezőgéppel érkezik a helyszínre. A videót állványra rögzíti a medence partján. És izgul, nehogy vizes legyen. A fényképezőgéppel kattogtat.
2. Segédedző: Ez az altípus is követi a gyerek minden mozdulatát, azért, hogy tanácsokkal lássa el. „Nyújtsd ki a lábad.” „Szépen vedd a levegőt.” Néhányan egészen lelkesen tudnak ordibálni a gyerekkel: „ORRODON ÁT VEDD A LEVEGŐT, PISTIKE” Meglátásom szerint teljesen mindegy hogyan vesz Pistike levegőt, mert a fejét úgysem teszi vízbe.
3. Rutinos: Az uszodába besüt a nap. Hatalmas üvegablakok mögött mindenki izzad. Kivéve a rutinos, aki tudja, hogy melyik az az egyetlen ablak, ami nyitva van. És ahol befúj a szél. Onnan tekinti meg a bemutatót.
4. Elvált szülők: Becsületükre legyen mondva, hogy mindkét fél megjelent. Mondjuk, nem tudom, hogy miért, mert a medence két ellentétes oldalán állva mobiltelefonoznak. Egymással és a gyereknek háttal. Aleset: Válófélben lévő (?) szülők: A bemutató idejét is kihasználják, hogy veszekedjenek.
5. Apatikus: Tudja, hogy ezen a bemutatón is túl kell esni. Nincs mit tenni. De örömöt nem talál a gyerekben. Sem az úszásban. Maga elé meredve gondolkozik az élet nagy kérdésein.
6. Lelkes szülő: Bamba vigyorral figyeli, hogy bénázik a gyereke. Minden hossz után kiabál, hogy a gyerek észrevegye, figyeli. Állandóan integetnek egymásnak.
Ahogy megfigyeltem a gyerekemet, nem volt nehéz felismernem, hogy úszó (sem) lesz. Nemcsak, hogy fejben gyenge és képtelen végigúszni egy hosszt is és általában 10 méter után áll meg pihenni, hanem unja is, és így úszás helyett mindenféle bukfenccel, tornamutatvánnyal és víz alatti kunsztokkal szórakoztatja magát, míg faltól falig ér. Alaposabb megfigyelés után arra is fény derült, hogy Pepe MÉG MINDIG NEM TUD ÚSZNI. Nem tud levegőt venni, és nem tud tempózni rendesen. Ez persze nem zavarja abban a meggyőződésében, hogy ő kiváló úszó. Pepe: „Az edző bácsi azt mondta, hogy én voltam ma a legjobb.” Pepe: „Az edző bácsi azt mondta, hogy az egész tanfolyam alatt én voltam a legjobb.” Pepe: „Az edző bácsi azt mondta, hogy egész életében én vagyok a legjobb úszó”.
Aha, Pepe. Engem meg Darnyi Tamásnak hívnak.
Mellékszál: Vasárnap Pepe egyik barátját látogattuk meg, ahol a kertben volt egy medence. Persze a két lány is akart fürdeni. Nem ért le a lábuk, így az apjuk tartotta őket. Hosszan próbáltam ZK-t rábeszélni, hogy nyugodtan engedje el Papikát, mert a karúszó fenntartja a vízen. Egy idő után összeszedte bátorságát és tényleg elkezdett lebegni a kisebbik lányom a vízen. Ez nagyon tetszett neki: „Fenntart. Fenntart.” — mondogatta. Kicsit később a tanulságot is levonta ZK: „Mamika, tudok úszni!”
Összesítem:
A gyerekeim száma: 3
Úszni nem tudó gyerekeim száma: 3
Azon gyerekeim száma, akik azt gondolják, hogy tudnak úszni: 2
De nem gond, ha ezentúl tényleg Darnyi Tamásnak szólítotok!
Pénteken volt Pepe bemutatója. Mondjuk, hogy úszott. Egy medencében föl-le. Korántsem volt olyan érdekes, mint amikor kezdőként mindenféle gyakorlatot mutattak be. Így viszont volt időm a többi szülő viselkedését megfigyelnem. Íme az eredmény:
1. Dokumentarista: Ez a szülői típus a gyerek minden mozdulatát megörökíti. Általában videokamerával ÉS fényképezőgéppel érkezik a helyszínre. A videót állványra rögzíti a medence partján. És izgul, nehogy vizes legyen. A fényképezőgéppel kattogtat.
2. Segédedző: Ez az altípus is követi a gyerek minden mozdulatát, azért, hogy tanácsokkal lássa el. „Nyújtsd ki a lábad.” „Szépen vedd a levegőt.” Néhányan egészen lelkesen tudnak ordibálni a gyerekkel: „ORRODON ÁT VEDD A LEVEGŐT, PISTIKE” Meglátásom szerint teljesen mindegy hogyan vesz Pistike levegőt, mert a fejét úgysem teszi vízbe.
3. Rutinos: Az uszodába besüt a nap. Hatalmas üvegablakok mögött mindenki izzad. Kivéve a rutinos, aki tudja, hogy melyik az az egyetlen ablak, ami nyitva van. És ahol befúj a szél. Onnan tekinti meg a bemutatót.
4. Elvált szülők: Becsületükre legyen mondva, hogy mindkét fél megjelent. Mondjuk, nem tudom, hogy miért, mert a medence két ellentétes oldalán állva mobiltelefonoznak. Egymással és a gyereknek háttal. Aleset: Válófélben lévő (?) szülők: A bemutató idejét is kihasználják, hogy veszekedjenek.
5. Apatikus: Tudja, hogy ezen a bemutatón is túl kell esni. Nincs mit tenni. De örömöt nem talál a gyerekben. Sem az úszásban. Maga elé meredve gondolkozik az élet nagy kérdésein.
6. Lelkes szülő: Bamba vigyorral figyeli, hogy bénázik a gyereke. Minden hossz után kiabál, hogy a gyerek észrevegye, figyeli. Állandóan integetnek egymásnak.
Ahogy megfigyeltem a gyerekemet, nem volt nehéz felismernem, hogy úszó (sem) lesz. Nemcsak, hogy fejben gyenge és képtelen végigúszni egy hosszt is és általában 10 méter után áll meg pihenni, hanem unja is, és így úszás helyett mindenféle bukfenccel, tornamutatvánnyal és víz alatti kunsztokkal szórakoztatja magát, míg faltól falig ér. Alaposabb megfigyelés után arra is fény derült, hogy Pepe MÉG MINDIG NEM TUD ÚSZNI. Nem tud levegőt venni, és nem tud tempózni rendesen. Ez persze nem zavarja abban a meggyőződésében, hogy ő kiváló úszó. Pepe: „Az edző bácsi azt mondta, hogy én voltam ma a legjobb.” Pepe: „Az edző bácsi azt mondta, hogy az egész tanfolyam alatt én voltam a legjobb.” Pepe: „Az edző bácsi azt mondta, hogy egész életében én vagyok a legjobb úszó”.
Aha, Pepe. Engem meg Darnyi Tamásnak hívnak.
Mellékszál: Vasárnap Pepe egyik barátját látogattuk meg, ahol a kertben volt egy medence. Persze a két lány is akart fürdeni. Nem ért le a lábuk, így az apjuk tartotta őket. Hosszan próbáltam ZK-t rábeszélni, hogy nyugodtan engedje el Papikát, mert a karúszó fenntartja a vízen. Egy idő után összeszedte bátorságát és tényleg elkezdett lebegni a kisebbik lányom a vízen. Ez nagyon tetszett neki: „Fenntart. Fenntart.” — mondogatta. Kicsit később a tanulságot is levonta ZK: „Mamika, tudok úszni!”
Összesítem:
A gyerekeim száma: 3
Úszni nem tudó gyerekeim száma: 3
Azon gyerekeim száma, akik azt gondolják, hogy tudnak úszni: 2
De nem gond, ha ezentúl tényleg Darnyi Tamásnak szólítotok!
2008. június 23., hétfő
Nyári tervek
1. Fürdeni a Balatonban, Dunában és Tiszában
2. Ferihegyi Repülőmúzeum
3. Egri vár
4. Bécsi pillangóház
5. Budakeszi mamutfenyők
6. Kirándulás a budaörsi „hegyekben”
7. Stájerország
8. Tiszadob
9. Óbudai csúszdapark
10. Leányfalu felé megállni egyszer Acquincumnál
11. Hajókázni a Dunán (minimálprogram: Szenti István Parttól átmenni a Margitszigetre)
12. Vajdahunyadvára
13. Fűvészkert
14. Nádasladány
15. Szentendrei skanzen
Mindeközben:
16. Megtanulni Pepével Yu-Gi-Oh kártyázni. (Külön bejegyzés.)
17. Piros bogyós gyümölcsöt enni Bakkával.
18. Nézni ZK-t hogy szaladgál.
19. Sárkányt eregetni és biciklizni a Réten
20. Piknik a kertben
21. Vízzel játszani
22. Fényképezni a gyerekeket.
23. Buborékokat eregetni.
24. Tour de France-t nézni.
25. Iskolai felszerelést venni Pepének.
26. Mesélni a gyerekeknek és a gyerekekkel.
Mindeközben én:
27. Megírok 3 cikket.
28. Megszerkesztek egy könyvet.
29. Felkészülök az őszi óráimra.
30. Részt veszek egy esseni konferencián.
31. Elutazok a férjemmel Nürnbergbe vagy Angliába. (És Bécsbe, léééccí!!!)
32. Pakolok, takarítok, rendet rakok.
33. Könyveket olvasok.
34. Kocogok a férjemmel.
Mindeközben A.:
35. Dolgozik.
36. Utazik, hogy dolgozhasson.
37. Még egy kicsit dolgozik.
38. Megszervezi, hogy valaki kifesse a házat. (Ez egy rejtett kis üzenet, életem szerelmének. Lelki társamnak. Gyermekeim apjának.)
39. Utazik, velem is.
40. Kocog, velem.
41. Vacsorát eszik, amit én készítek neki.
42. Hétvégén élvezi a pihenés óráit. (HAHAHA)
43. Próbálja ezt a nyarat is józanul túlélni.
44. Azon gondolkozik, hogy a „nyaralás gyerekekkel” című oximoront, hogyan oldja föl anélkül, hogy az elkövetkező húsz évben tartásdíjat kelljen fizetnie.
JÓ NYARAT MINDENKINEK!!!
Dobjátok ki a listákat és használjatok SOK naptejet!
2. Ferihegyi Repülőmúzeum
3. Egri vár
4. Bécsi pillangóház
5. Budakeszi mamutfenyők
6. Kirándulás a budaörsi „hegyekben”
7. Stájerország
8. Tiszadob
9. Óbudai csúszdapark
10. Leányfalu felé megállni egyszer Acquincumnál
11. Hajókázni a Dunán (minimálprogram: Szenti István Parttól átmenni a Margitszigetre)
12. Vajdahunyadvára
13. Fűvészkert
14. Nádasladány
15. Szentendrei skanzen
Mindeközben:
16. Megtanulni Pepével Yu-Gi-Oh kártyázni. (Külön bejegyzés.)
17. Piros bogyós gyümölcsöt enni Bakkával.
18. Nézni ZK-t hogy szaladgál.
19. Sárkányt eregetni és biciklizni a Réten
20. Piknik a kertben
21. Vízzel játszani
22. Fényképezni a gyerekeket.
23. Buborékokat eregetni.
24. Tour de France-t nézni.
25. Iskolai felszerelést venni Pepének.
26. Mesélni a gyerekeknek és a gyerekekkel.
Mindeközben én:
27. Megírok 3 cikket.
28. Megszerkesztek egy könyvet.
29. Felkészülök az őszi óráimra.
30. Részt veszek egy esseni konferencián.
31. Elutazok a férjemmel Nürnbergbe vagy Angliába. (És Bécsbe, léééccí!!!)
32. Pakolok, takarítok, rendet rakok.
33. Könyveket olvasok.
34. Kocogok a férjemmel.
Mindeközben A.:
35. Dolgozik.
36. Utazik, hogy dolgozhasson.
37. Még egy kicsit dolgozik.
38. Megszervezi, hogy valaki kifesse a házat. (Ez egy rejtett kis üzenet, életem szerelmének. Lelki társamnak. Gyermekeim apjának.)
39. Utazik, velem is.
40. Kocog, velem.
41. Vacsorát eszik, amit én készítek neki.
42. Hétvégén élvezi a pihenés óráit. (HAHAHA)
43. Próbálja ezt a nyarat is józanul túlélni.
44. Azon gondolkozik, hogy a „nyaralás gyerekekkel” című oximoront, hogyan oldja föl anélkül, hogy az elkövetkező húsz évben tartásdíjat kelljen fizetnie.
JÓ NYARAT MINDENKINEK!!!
Dobjátok ki a listákat és használjatok SOK naptejet!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
